Az Új Duna-híd Budapest új,
születő városrészének ikonikus jelképe lesz
A Galvani utca térségében megépítendő Duna-híd szükségességét az 1980-as évek óta szakmai konszenzus övezi. A 90-es évek elején az akkori Fővárosi Közgyűlés egyszer már döntött a megépítéséről, ám erre forrás hiányában nem került sor.
Beszédes az a tény, hogy a Duna belvárosi szakaszán csaknem kilométerenként van egy híd, miközben a Duna alsóbb, Csepelt is magában foglaló szakaszán több mint 10 kilométer hosszan nincs épített átkelési lehetőség. A híd szükségessége a főváros gyűrűs-sugaras rendszerű úthálózati elrendezéséből is értelemszerűen adja magát, az Új Duna-hídhoz kapcsolódó úthálózat megépítésével születhet meg Budapest új körútja.
Az Új Duna-híd megépítésének kiemelt célja a belváros forgalomcsillapításának előmozdítása, továbbá a Dél-Budapest, mint jelentős potenciállal bíró, nagy kiterjedésű rozsdaövezeteket is magában foglaló térség fejlesztésének elősegítése, beleértve a Duna-főmeder és -mellékág menti területek fejlesztését is.
Az Új Duna-híd és kapcsolódó úthálózat megépítése hozzájárul a Hungária körgyűrűn belüli belvárosi forgalomcsillapítás megvalósításához és a belvárosi Duna-hidakra nehezedő forgalmi terhelés csökkentéséhez. A Lánchídon, Erzsébet hídon és Szabadság hídon 30%-os, a Petőfi hídon 10%-os forgalomcsökkenés elérését segíti elő. Ezt további, a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó forgalomcsillapítási intézkedések kiegészíthetik, így a híd akár több mint 50 000 személygépkocsival tehermentesítheti naponta a belvárost. Ennek az az oka, hogy az M1-M7 felől az Egér úton és az Andor utcán Budapestre érkező autók a jövőben elkerülhetik a Rákóczi hidat, és az új hídon haladhatnak. Azáltal, hogy a Rákóczi híd délről érkező forgalma csökken, a Rákóczi híd a jövőben a Petőfi híd és az Erzsébet híd forgalmának átvételében is nagyobb szerepet tölthet be.
A beruházás Budapest városfejlődés szempontjából legizgalmasabb térségében valósul meg: a dél-budai, dél-pesti területek az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben fejlődtek, az Új Duna-híd, a Ráckevei (Soroksári)-Dunán átívelő „kistestvére”, valamint a kapcsolódó úthálózat megépítése viszont új lendületet adhat a környéken található barnamezős területek fejlődésének. Ezáltal a híd megépítése szolgálja a megfizethető lakhatási feltételek megteremtését, a rozsdaövezetek megújítását, a szabadidős és zöldfejlesztéseket is.
Az Új Duna-hídnak és a hozzá tartozó közútfejlesztéseknek köszönhetően direkt kapcsolat alakulhat ki a XI. kerület (Újbuda), a XXI. kerület (Csepel), a IX. kerület déli része (Külső-Ferencváros), a XX. és XIX. kerületek északi része (Pesterzsébet és Wekerletelep), a X. kerület (Kőbánya), illetve az Üllői út – Ferihegyi Repülőtérre vezető út között. A nyomvonal jövőbeni meghosszabbításának köszönhetően (a Jászberényi útig) egy új fővárosi körgyűrű alakulhat ki.
Azért, hogy ez a most születő városrész emberi léptékű maradjon, a híd és úthálózata tervezése során kiemelt szerepet kapnak az élhetőségi feltételek: a hídhoz tartozó utak egy fasorokkal és zöldterületekkel szegélyezett, belvárosi körút jellegét öltik majd, melynek két oldalán széles gyalogosjárda, kerékpárút is helyet kap, a közösségi közlekedés pedig az autóközlekedéssel egyenrangú szerepet tölt majd be.
