Új híd a Dunán, új egyensúly a közlekedésben

Budapestet, és elődjét, Pest-Budát, a XX. században porig rombolták, de – köszönhetően a helyiek iparkodásának és élni akarásának – porjaiból mindig újjászületett. Magyarország fővárosának ez az újjászületése 2010 óta új lendületet kapott. Ezt példázza – hogy csak néhányat említsek az elmúlt évtizedben épült számos, szép, új, mindannyiunknak sok örömöt okozó létesítmény közül –  az új Erkel Színház, a Széll Kálmán tér és a Budai Fonódó villamoshálózat, a 4-es metró, a Duna Aréna, a Puskás Stadion, a Ludovika Campus és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Campusa. Mind azt szimbolizálják: Budapest építészeti téren is az újjászületés városa.

Az előttünk álló évtizedben is óriási feladatok állnak előttünk, a Kormány ennek megfelelően kezdett bele számos fontos fővárosi beruházás előkészítésébe. Ezeket nem valamiféle doktriner megközelítés, az emberekre erőltetett szakpolitikai kényszer diktálja, hanem a budapestiek igényei, az itt élő emberek életminőségének, komfortjának, Budapest fenntarthatóságának javítása határozták meg a legfontosabb fejlesztések irányait. Három kulcsterület körül csoportosulnak ezek a feladatok és tervek: a közlekedés fejlesztése, az otthonteremtés és a lakosságbarát, minőségi zöldfelületek, közparkok fejlesztése körül.

A legnagyobb téma ezek között a közlekedés. Széles körű egyetértés, konszenzus van abban: Budapest közlekedésében új egyensúlyra van szükség, a közösségi közlekedés, az autós közlekedés és a kerékpáros közlekedés között.

Az új Duna-híd ennek az egyik mintaprojektje: irányonként két új forgalmi sávon kapcsolja majd össze az autóforgalom számára a déli kerületeket és városfejlesztési övezeteket, egyúttal lehetővé teszi a belváros forgalomcsillapítását. Magán a hídon pedig új villamosvonal épül a közösségi közlekedést választók számára csatlakozással a fejlesztés alatt álló csepeli és ráckevei hév-vonalakhoz, illetve Budapest legtágasabb, Koppenhágát idéző, irányonként két és fél méter széles kerékpárútjai épülnek meg az új körúton, összekapcsolva a déli kerületeket.

A budapestieknek, ahogy a várost magát, úgy a második világháborúban kivétel nélkül lerombolt hídjait is újjá kellett építenie. Lassan 171 éve, 1849. november 20-án avatták fel a Lánchidat, Buda és Pest között az első állandó dunai átkelőt. Azóta átlag harminc évente épült egy-egy új híd,  lépésről lépésre követve a város terjeszkedését. Az új déli Duna híd következik most ebben a sorban, mellyel egyúttal Budapest új körútja születik meg, egész városrészek újulhatnak meg majd a közelében. Gyors és közvetlen összeköttetést teremtünk Csepel és térsége, valamint a szomszédos budai és pesti kerületek között.

Az új híd megépítésének nyertesei nemcsak a helyben lakók lesznek, hanem valamennyi budapesti lakos. Az Új Duna híd a túlzsúfolt belső kerületeket és hídjaikat – a Petőfi, a Szabadság, a Rákóczi, Erzsébet és a Lánchidat – átadását követően 37 ezer, további kiegészítő forgalomcsillapító intézkedések megtétele esetén akár több, mint 50 ezer gépjárműtől, az Üllői utat pedig 8000 gépjárműtől “szabadítja meg”,  jelentősen tehermentesítve így azokat – ez a hatás pedig belvárosi kiegészítő intézkedésekkel még növelhető is. A városkép formálása szempontjából is felbecsülhetetlen a jelentősége: az új Duna híddal minden bizonnyal Dél-Budapest dinamikus fejlődését szimbolizáló új jelképe születik meg.

A híd tervezőjét – rendhagyó módon, 1894 óta először – nemzetközi tervpályázaton, elismert szakemberekből álló zsűri választotta ki. A pályázat nyertese, az UN Studio és a Buro Happold párosa elegáns, könnyed vonalakat mintázó Új Duna-híddal járul hozzá Budapest egyik új jelképe, a főváros déli részének városszerkezetében jelenleg még hiányzó láncszem létrehozásához.

Fontosnak tartjuk, hogy a híd elkészültéig, mindvégig a projekt során, tekintettel legyünk a fővárosi és elővárosi lakók véleményére, igényeire, és az élhetőségi szempontok figyelembevételével alakítsuk a terveket. Ehelyütt szeretnénk lehetőséget biztosítani Önöknek, hogy megismerjék azokat, elmondják róluk gondolataikat.

Ennek érdekében a Budapest Fejlesztési Központ ezen az oldalon kérdőíves felmérést indít: az Ön véleményére is kíváncsiak vagyunk.