About This Project

Budapest városfejlődését kialakulásától kezdődően meghatározza a dunai átkelés lehetősége. A hidak a város történetében nem pusztán a közlekedési infrastruktúra részei: ikonikus városképi elemek, és környezetük fejlődését jelentős mértékben meghatározó tényezők is egyben.

Budapest hosszú távú városfejlesztési terveiben évtizedek óta szerepel három, hiányzó híd megépítése: északon az Aquincumi, délen pedig a Galvani és az Albertfalvai hidaké.

A Galvani-híd megépítésének gondolata, legalábbis annak Csepelre vezető főági szakasza már az 1980-as években felmerült az Állami Tervbizottság városfejlesztési terveiben, majd az 1990-es években a Fővárosi Közgyűlés döntött is az új híd nyomvonaláról, sőt, 1992-ben egy tervpályázat is lezajlott, ám megfelelő anyagi források hiányában a terv nem valósult meg. Helyette a Rákóczi (Lágymányosi) híd épült meg, az 1995-re tervezett, végül lemondott Világkiállításra való tekintettel.

Az új átkelő szerepelt a 2001-ben készült budapesti közlekedési rendszerfejlesztési tervben is. A Fővárosi Közgyűlés 2014-ben fogadta el a Budapest2020 Integrált Településfejlesztési Stratégiát, amelyben kimondták, hogy 2017 szeptemberében kell az előkészítést elindítani. A nemzetközi tervpályázatot 2017 júniusában írták ki, ennek eredményeként 2018-ban választották ki a hidat tervező irodát, a holland UNStudio és az brit Buro Happold Engineering tervezői konzorciumot. 2019-ben indulhatott el Budapest új, kortárs építészeti ikonjának tervezése.

A híd előkészítésének következő fontos mérföldköve 2020 februárja, amikor a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a Kormány és a Fővárosi Önkormányzat Budapest fejlesztéséért felelős legfőbb, közös szerve egyetértésre jutott abban, hogy a Galvani-híd megépítése élvezzen prioritást az Albertfalvi híddal szemben, mely beruházásra nemcsak a jobb előkészítettsége miatt, hanem a belvárosra gyakorolt  jelentősebb forgalomcsillapító, illetve a barnamezős városfejlődésre gyakorolt nagyobb hatása miatt is esett a választás.

Az Új Duna-híd megépítésének ugyanis alapvetően kettős célja van: tehermentesíteni a belvárost, és lendületet adni a dél-budai és dél-pesti területek fejlődésének.