Egy sokoldalú építész – 75 éve hunyt el Kozma Lajos
Kevés olyan építészünk van, aki az architektúra mellett az iparművészetben és a grafikában is igazán jelentőset alkotott. Kozma Lajos közéjük tartozik: a XX. század első felének egyik legmeghatározóbb művésze volt. Halálának háromnegyed évszázados évfordulóján bemutatjuk, hogy fővárosunk mit köszönhet ennek a sokoldalú egyéniségnek.

Hatalmas tömeg vett részt Baross Gábor szobrának avatásán 125 éve
Baross Gábor szobrának avatásakor, 1898. november 20-án hatalmas tömeg gyűlt össze a Keleti pályaudvar előtti téren. A megjelentek nem egy hosszú életpályát maga mögött tudó államférfi emlékművénél tették tiszteletüket: a rendkívüli érdeklődés annak szólt, hogy a fiatalon elhunyt vasmiszter rövid pályafutása alatt alkotott maradót, megváltoztatva a teljes magyar közlekedést.

”
fetchpriority=”low”
alt=”Budavári Palota 1930-ban fortepan_171710.jpg” title=”Budavári Palota 1930-ban fortepan_171710.jpg”
width=”740″ height=”416″
class=”img-fluid lazy”>

A Budavári Palota pusztulásai
A Budavári Palota középkorig visszanyúló történetét építések és bontások sora osztja fejezetekre. A nagy uralkodók, mt Mátyás, rendre igyekeztek a maguk képére formálni az épületegyüttest, míg az országrengető események elpusztították az előzőleg nagy gonddal felépített falakat. S noha mden újjáépítés együtt jár némi bontással, a Budavári Palota II. világháború utáni átépítése döbbenetes mértékű pusztítással járt együtt. Cikkünkben bemutatjuk, hányszor épült újjá romjaiból az egykori királyi rezidencia.

”
fetchpriority=”low”
alt=”00.jpg” title=”A nyitóképen: A Passzázst lezáró kapu (Fotó: Bodó Péter/ujdunahid.hu)”
width=”740″ height=”416″
class=”img-fluid lazy”>

Ilyen lett a Városháza passzázs – Áthaladtunk a Belváros új sétányán
Budapest belvárosában, a Károly körút 28–30. szám alatt ma a Városháza parkot találjuk, de ez nem volt mdig így. Egykor itt épületek álltak: a Központi Városháza négy utca által határolt hatalmas épülettömbjének Károly körúti szárnya, amely a Deák téri evangélikus templomtól egészen a Gerlóczy utcáig terjedt. Az évtizedekkel ezelőtt lerombolt épületek helyét nevezzük ma Városháza parknak, amelyben a közelmúltban egy új sétányt alakítottak ki. Mi is végigsétáltunk rajta.

”
fetchpriority=”low”
alt=”fortepan_96648.jpg” title=”A metró építése 1963-ban (Fotó: Fortepan/képszám 5444)”
width=”740″ height=”648″
class=”img-fluid lazy”>

Egy szigorúan titkos előterjesztés: 60 éve született döntés a metróépítés folytatásáról
A már közel egy évtizede álló, illetve takaréklángon tartott metróépítés folytatásáról 60 évvel ezelőtt, 1963. november 14-én döntött az akkori kormány. Az ülésen a legfontosabb kérdés nem az volt, hogy van-e pénz a munkálatokra, vagy hogy szükség van-e a beruházásra, hanem az: hogyan számoljanak be erről a nagyközönségnek. A metróépítés folytatásáról szóló előterjesztés „szigorúan titkos” mősítést kapott.

”
fetchpriority=”low”
alt=”00.jpg” title=”A nyitóképen: A Babocsay-villa 1906-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)”
width=”740″ height=”383″
class=”img-fluid lazy”>

Átgázolt rajtuk a történelem – Felismerhetetlenségig átalakított épületek a fővárosban
Budapest viharos, fordulatokkal teli történelmét az épületállománya is tökéletesen szemlélteti. Rengeteg szebbnél szebb homlokzat dőlt le a XX. század során, de az sem volt példátlan, hogy azokat jelentősen átalakították a megváltozott ízlés, funkció vagy a politikai rendszer igényeek megfelelően. Az alábbiakban egy válogatást közlünk a szte felismerhetetlenül megváltozott budapesti épületekről.

”
fetchpriority=”low”
alt=”thumb_5427_default_big.jpg” title=”A temető a polgári-vállalkozó réteg nyughelyévé vált, akik saját maguk és családjuk részére mauzóleumokat építettek (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)”
width=”740″ height=”493″
class=”img-fluid lazy”>

Százötven éve kezdődött a Salgótarjáni utcai zsidó temető története – Kétszer annyian nyugszanak itt, mt korábban hitték
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Józsefváros külső részén található. A sírkert területét 150 éve, 1873. október 31-én jelölték ki, majd 1874-ben nyitották meg. A budapesti zsidóság vagyonosabb tagjai itt emelték azokat a funerális emlékeket, amelyek művészi kvalitásunknál fogva nemcsak a hazai hebraisztika, hanem a magyar művészet- és művelődéstörténet kiemelkedő emlékei. Nemrég az is kiderült: 12 ezer ember helyett 24 ezret temettek el itt.

”
fetchpriority=”low”
alt=”fortepan_60310.jpg” title=”Az új híd ( Fotó/Fortepan, képszám 60310)”
width=”740″ height=”509″
class=”img-fluid lazy”>

Csupán harmc évig állt a 110 éve átadott vasúti híd
Budapesten 110 éve új vasúti hidat avattak. Az új híd nagyon közel épült a már meglévő Összekötő vasúti hídhoz, pontosan mellé. Az új hídra azért volt szükség, mert a régi híd elöregedett. A régi hidat sokáig nem bontották el mellőle, még arra is gondoltak, hogy villamost vezetnek át rajta. Az új híd a II. világháború végéig állt.

”
fetchpriority=”low”
alt=”00 kezdő.jpg” title=”A nyitóképen: A Döbrentei tér egy képeslapon (Forrás: Országos Széchényi Könyvtár – képeslap)”
width=”740″ height=”483″
class=”img-fluid lazy”>

Egy nyomtalanul eltűnt magyaros remekmű – A Döbrentei tér szecessziós bérháza
Ahol ma az Erzsébet hídról Budára érkező autóforgalom kanyarog, egykoron pompás, többemeletes épületek sorakoztak. Közéjük tartozott a Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett bérház is, melyet – bár egyik első közös munkájuk – az alkotópáros már magyaros szecessziós homlokzattal látott el. Városrendezési okokból sajnos már az 1940-es évek elején lebontották, de fotók és fényképek ma is tanúskodnak remekbe szabott vonalairól.

”
fetchpriority=”low”
alt=”37d9ff01-34d8-43a6-954e-1336236fd474.jpg” title=”Konflisok az Akadémia épülete előtt 1872-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)”
width=”740″ height=”533″
class=”img-fluid lazy”>

Omnibusz, konflis, lóvasút: ilyen volt az egyesített főváros közlekedése
Milyen volt Pest, Buda és Óbuda közlekedése a városok egyesítésekor? Hogyan utaztak az emberek, és mivel? Milyen utakon közlekedtek, és hol használtak gőzerőt? Létezett 1873. november 17-én tömegközlekedés? Cikkünkből az is kiderül, hogyan jutottak át a fővárosiak Pestről Budára.

”
fetchpriority=”low”
alt=”KK3 2.jpg” title=”Kamermayer Károly síremléke (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)”
width=”740″ height=”469″
class=”img-fluid lazy”>

Városvezetők emlékezete – Szobrok, domborművek, keresztek a Fiumei úti sírkertben
A modern kori magyar főváros születése, Buda, Pest és Óbuda egyesítése 150 éve ad kiváló alkalmat a számvetésre, a döntéshozatalnak és máig tartó hatásának bemutatására, a döntéshozók életművének feldolgozására és természetesen Budapest történetének folyamatos dokumentálására. A kerek évforduló kapcsán érdekes lehet áttekteni azt is, hogy az utókor milyen módon hajtott fejet egykori városvezetői előtt, hogyan ápolták elődek fővárosunk első polgármestereek emlékezetét.

”
fetchpriority=”low”
alt=”00.jpg” title=”A nyitóképen: A konferenciának a Főőrség épülete adott helyet (Fotó: Bodó Péter/ujdunahid.hu)”
width=”740″ height=”405″
class=”img-fluid lazy”>

A budapesti műemlék-rekonstrukciókat is segítik az újjáéledő szépmíves mesterségek
Az utóbbi évek jelentős műemlék-rekonstrukciói – többek között a Királyi Lovarda, a Főőrség vagy a Szent István-terem – rávilágítottak arra, hogy számos kézműves mesterség is hiányszakmának mősül. Erre az igényre a Magyar Képzőművészeti Egyetem is reagált, idén szeptemberben új képzéseket dított, de a témára a művészettörténeti kutatás is évek óta kiemelt figyelmet fordít.

”
fetchpriority=”low”
alt=”MD26_01.jpg” title=”MD26_01″
width=”740″ height=”472″
class=”img-fluid lazy”>

A Monarchia Budapestjéről került elő különleges fotóanyag – Részletgazdag felvételek a magyar főváros aranykorából
Páratlan értékű fotónegatívok kerültek elő a XX. század eleji Budapestről egy drezdai fotóarchívumból, a felvételek a magyar fővárost eddig nem ismert részletességgel örökítették meg. A különleges anyagra a Fortepan kutatói találtak rá, az ő közreműködésükkel nyílt meg ma a Magyar Nemzeti Galériában a Budapest: Az első aranykor című kiállítás, amelyen a német fotótár negatívjaiból készült nagy felbontású képek is láthatók.

”
fetchpriority=”low”
alt=”Andrássy_121_IMG_6371.jpg” title=”Andrássy_121_IMG_6371.jpg”
width=”740″ height=”493″
class=”img-fluid lazy”>

Pesten és Budán villatulajdonos, háziúr és bérlő volt, de többször lakott a budavári Sándor-palotában
A ma éppen 175 éve született Wekerle Sándor háromszor volt Magyarország miszterelnöke, ezt megelőzően pedig hazánk pénzügymisztere. Élete és lakásai több pest-budai helyszínhez is kapcsolódtak, ezeket mutatjuk be születésének évfordulóján.

”
fetchpriority=”low”
alt=”Feb14#46 112 Kistext szolgáltatóház 4 (üveg)kk.jpg” title=”Szolgáltatóház a XVIII. kerületi Lenkei utca 2–4. szám alatt, 1970 körül (Forrás: Tomory Lajos Múzeum)”
width=”600″ height=”300″
class=”img-fluid lazy”>

A XVIII. kerületben nyílt meg az ország első szolgáltatóháza
Pestszentlőrcen, a Lenkei utca 2–4. szám alatt 60 évvel ezelőtt nyílt meg az ország első szolgáltatóháza, amely négy környékbeli gyár munkásait szolgálta ki. A későbbiekben elsősorban az újonnan épült lakótelepek, a peremkerületek és a vidék szolgáltatási színvonalát kívánták szolgáltatóházak építésével javítani.

”
fetchpriority=”low”
alt=”Budai vár_FSZEK_024786.jpg” title=”Budai vár_FSZEK_024786.jpg”
width=”740″ height=”472″
class=”img-fluid lazy”>

Emlékét egy lakótelep őrzi, de más fontos tézkedések is fűződnek Wekerle Sándor nevéhez
Wekerle Sándor Magyarország első polgári származású miszterelnöke volt, aki háromszor töltötte be ezt a tisztséget a dualizmus idején. A politikai életben játszott szerepe mellett kevésbé ismert, hogy első két miszterelnöksége alatt Budapest fejlesztésében is kimagasló érdemei voltak. Emlékét többek között az általa kezdeményezett Wekerletelep őrzi.

”
fetchpriority=”low”
alt=”0_Magyar Építőművészet 1944_ceglédi.jpg” title=”A gyorsforgalmi hídja a ceglédi vasút felett”
width=”740″ height=”411″
class=”img-fluid lazy”>

Ahol kötelező volt a gyorshajtás – Nyolcvan éve adták át a ferihegyi gyorsforgalmi utat
A Ferihegyi repülőtér építését 1939-ben kezdték meg, és fontos volt, hogy gyorsan és akadálymentesen lehessen megközelíteni, kikerülve a forgalmas kispesti és pestszentlőrci Üllői utat. Éppen ezért a repülőtérhez vezető keresztezésmentes út építését határozták el, mely megelőzve mden mást két év alatt elkészült, és Magyarország első modern autóútja lett.

”
fetchpriority=”low”
alt=”00.jpg” title=”A nyitóképen: A Vállalkozók Lapja 1914-es főcíme (Forrás: Arcanum Adatbázis)”
width=”740″ height=”323″
class=”img-fluid lazy”>

Nemcsak kiváló építész volt, újságot is írt a 155 éve született Komor Marcell
A dualizmus idején magas fordulatszámon pörgő építőipar rengeteg embernek biztosított megélhetést, és a terület iránti érdeklődés kiszolgálására több szakfolyóirat is létrejött. Közülük az egyik legjelentősebb a Vállalkozók Lapja volt, melyet hosszú ideig a ma 155 évvel ezelőtt született Komor Marcell szerkesztett.

”
fetchpriority=”low”
alt=”Margit-híd-BB-20220319_152519_2.jpg” title=”A Margit híd ma már ismét eredeti, sárga színében látható (Fotó: Both Balázs/ujdunahid.hu)”
width=”740″ height=”416″
class=”img-fluid lazy”>

Negyvenöt éve lett sárga színű a Margit híd – Az 1978-as felújítás története
Szürkéről sárgára váltott a Margit híd, de nem ez volt a leglényegesebb változás az 1978 őszén befejezett felújítása során. A Margit híd volt az első, amely egy átfogó felújítási program keretében megújult az 1970-es években. A budapesti Duna-hidak állapotának felülvizsgálatát egy bécsi baleset dította el.

”
fetchpriority=”low”
alt=”00.jpg” title=”A nyitóképen: A Rác fürdő épületegyüttese (Forrás: Halász Csilla – Őrfi József – Viczián Zsófia: Ybl összes, 2014., Fotó: Tímár Sára)”
width=”740″ height=”370″
class=”img-fluid lazy”>

Fény az alagút végén – Másfél év múlva megnyílhat a Rác fürdő patás épülete
A Rác fürdő két évtizede húzódó kálváriája 2025 tavaszán véget érhet: október végén kiírták a közbeszerzést az épület felújítására, melyet a nyertes pályázónak tizenöt hónap alatt kell elvégeznie. Ennek apropóján visszatektünk a fürdő történetére, abból is főleg az Ybl Miklós tervezte XIX. századira, mely a fénykorának bizonyult, és amely mtául szolgált a legutóbbi helyreállításhoz is.

”
fetchpriority=”low”
alt=”MMKM_TFGY_9505_1.jpg” title=”MMKM_TFGY_9505_1.jpg”
width=”740″ height=”525″
class=”img-fluid lazy”>

Kó Kálmán zseniális találmánya megváltoztatta a vasúti közlekedést
Egy évszázaddal ezelőtt Budapest járt az élen a vasút-villamosítás terén, és az itt kikísérletezett rendszer terjedt el a világban. Kó Kálmán új találmánya, a fázisváltós mozdony a mai napig meghatározza a vasúti közlekedést. A zseniális magyar mérnök kísérleti mozdonya éppen 100 évvel ezelőtt, 1923-ban tette meg az első útját a Budapest és Alag (Dunakeszi) között megépített villamosított vasútvonalon.

”
fetchpriority=”low”
alt=”00 quittner.jpg” title=”00 quittner.jpg”
width=”740″ height=”351″
class=”img-fluid lazy”>

A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben jártunk – Quittner Zsigmond legszebb síremlékei
A különleges nevű Quittner Zsigmond a dualizmus korának egyik sokat foglalkoztatott építésze volt, legismertebb műve a Lánchíd tengelyében álló Gresham-palota. Megbízásait valójában egy egészen népes iroda teljesítette, így neki magának kisebb művészi munkákra is maradt ideje: több síremléket is tervezett. Halottak napjához közeledve a Salgótarjáni utcai zsidó temetőbe látogattunk, hogy bemutathassuk az építész itt látható alkotásait.

”
fetchpriority=”low”
alt=”fszek bgy2.jpg” title=”Életkép a Monasztrely és Kuzmik üzletből (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)”
width=”740″ height=”412″
class=”img-fluid lazy”>

Akik a divatot diktálták Pesten – 165 éve nyílt meg az első készruhaszalon
Az előkelő hölgyek körében fogalom volt a XIX. század hatvanas éveitől a Monaszterly és Kuzmik divatcég neve, mely a Váci utca 12. szám alatt nyitott szalont 1858. októberében. A kétemeletes, klasszicista épületben nemcsak méterárut lehetett venni: itt kínáltak Pesten és az országban először előre elkészített konfekciótermékeket.

”
fetchpriority=”low”
alt=”DSC_4788 (1).jpg” title=”DSC_4788 (1).jpg”
width=”740″ height=”414″
class=”img-fluid lazy”>

Különös temetés a Mátyás-templomban – Hogy került III. Béla sírja Budára 125 évvel ezelőtt?
Különös esemény történt 125 évvel ezelőtt Budapesten: a Mátyás-templomban uralkodónak kijáró pompával újratemették III. Béla királyt és feleségét. A szertartás olyan meghatóra sikerült, hogy az akkor már hétszáz éve halott uralkodó érdemeit hallgatva sokan zokogásban törtek ki. De hogyan került az Árpád-házi király sírja abba a templomba, amely még nem is állt a halálakor, hiszen Buda városát s benne a legismertebb magyarországi templomot az ide temetett király unokája, IV. Béla alapította.

”
fetchpriority=”low”
alt=”bbfd0a47-029c-435a-a83b-596ce84aa9f6.jpg” title=”bbfd0a47-029c-435a-a83b-596ce84aa9f6.jpg”
width=”740″ height=”444″
class=”img-fluid lazy”>

Budapestről Fiuméba – 150 éve készült el a vasútvonal az ország tengeri kikötőjéig
Hatalmas lehetőséget jelentett Budapest számára, hogy 1873-ban elkészült a Magyarországhoz tartozó Fiume, illetve a horvátországi Károlyváros közötti vasútvonal. Ezáltal ugyanis Budáról közvetlenül el lehetett jutni az Adriai-tengerig. A magyar főváros és a tengeri kikötő közötti vasúti kapcsolat jelentős hatással volt a magyar és a budapesti ipar fejlődésére.

”
fetchpriority=”low”
alt=”03 első1.jpg” title=”03 első1.jpg”
width=”740″ height=”370″
class=”img-fluid lazy”>

175 éve született a Magyar Optikai Művek megalapítója
Süss Nándor honosította meg hazánkban a precíziós műszeripart, és amellett, hogy egész műszerészgenerációkat nevelt ki, gyártmányaival nemcsak itthon, hanem külföldön is elismerést szerzett a magyar iparnak. Leghíresebb munkája Eötvös Loránd torziós gája volt, amelynek példányait sokáig egyedül itt állították elő, és exportálták a világ mden részére. Az általa alapított gyár Magyar Optikai Művek néven vált világhírűvé.

”
fetchpriority=”low”
alt=”fortepan_45405_V.jpg” title=”fortepan_45405_V.jpg”
width=”740″ height=”370″
class=”img-fluid lazy”>

A Magyar Rádió új épülete a Józsefvárosban
Budapest életében a Magyar Rádió épülete több alkalommal is fontos szerepet játszott, hiszen elég csak arra gondolni, hogy az 1956-os forradalom idején ide vonultak a forradalmárok azt követelve, hogy a rádióban olvassák be a tüntetők által megfogalmazott 16 pontot. A Rádió a város közepén, a Bródy Sándor utcában, a Nemzeti Múzeum háta mögött működött évtizedeken keresztül. Nézzük meg, hogyan is került a műsorszolgáltató tézmény a józsefvárosi épületegyüttesbe, a ma Palotanegyednek nevezett városrész kellős közepére!

”
fetchpriority=”low”
alt=”fortepan_32578.jpg” title=”fortepan_32578.jpg”
width=”740″ height=”478″
class=”img-fluid lazy”>

Sokba került 100 éve villamoson utazni – Nyolcszor emelkedtek egy év alatt a tarifák
Az 1920-as évek nagyon nehéz időszakot hoztak a Trianon sokkjából alig éledő ország számára. A gazdasági nehézségeket meglehetősen tenzív fláció követte, emelkedtek a megélhetési árak, és természetesen a tömegközlekedés tarifái is. Száz évvel ezelőtt, 1923-ban egy év alatt nyolcszor kellett módosítani a viteldíjakat, míg 1923 októberében a díjak rendszerét is átalakították.

”
fetchpriority=”low”
alt=”Hidegkuti NándorMM1.jpg” title=”Hidegkuti NándorMM1.jpg”
width=”740″ height=”417″
class=”img-fluid lazy”>

Példát mutat a jövő generációak – Szobrot állítottak Hidegkuti Nándornak
Az Új Hidegkuti Nándor Stadion előtt a napokban avatták fel az egykori kiváló labdarúgó, Hidegkuti Nándor egész alakos szobrát. Majoros Áron Zsolt budapesti szobrászművész alkotása több szempontból újdonságot jelent a magyar sporttematikájú képzőművészeti alkotások sorában.

”
fetchpriority=”low”
alt=”00.jpg” title=”00.jpg”
width=”740″ height=”416″
class=”img-fluid lazy”>

Aki újabb színt vitt a Gellért-hegyre – 130 éve született Weichger Károly
Az ősszel pompás színekbe öltöző Gellért-hegy az egyedülálló természeti adottsága kívül látványos épületekkel is büszkélkedhet. Közéjük tartozik a délkeleti oldalon elhelyezkedő pálos kolostor, melyet Weichger Károly tervezett. Az építész születésének százharmcadik évfordulóján bemutatjuk leghíresebb művét, valamt más budapesti alkotásáról is megemlékezünk.