Az épületek funkcióváltását olykor történelmi események idézik elő. Ilyen volt például II. József 1782-es szekularizációs rendelete, melynek értelmében feloszlatta a nem tanítással vagy gyógyítással foglalkozó szerzetesrendeket. Üressé vált templomukat és kolostorukat így más célokra lehetett használni: az 1725-1736 között épült várbeli karmelita kolostorban például kaszó is volt, a templomot – tornyai lebontása után – pedig teátrummá alakították. A Várszínház egészen 2014-ig működött benne, 2019 óta pedig a Miszterelnökségnek ad otthont.
A kiscelli dombon az 1740-es években felépült tritárius kolostorból előbb laktanya, majd a XIX. század nagy részében katonai raktár lett. A híres bútorgyáros Schmidt Miksa 1910-ben megvásárolta és kastéllyá alakította, végrendeletében pedig a Fővárosra hagyta, amely 1941-től múzeumként használja: ma a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma működik a falai között.
Előfordult az is, hogy főúri családoktól került ilyen-olyan módon köztulajdonba egy-egy épület, melyek így természetesen új szerepet is kaptak. A leghíresebb példája ennek a XVIII. századi eredetű, majd az 1830-as években Anton Pius Riegl tervei szert klasszicista stílusban átalakított belvárosi Károlyi-palota, melyet 1928-ban vásárolt meg a Székesfőváros a családtól. Az 1930-as évektől a Fővárosi Képtárnak adott otthont, 1957 óta pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum használja.
A Nemzeti Múzeum mögött 1862-1865 között Ybl Miklós tervei szert épült Festetics-palotát 1933-ban vásárolta meg a magyar állam a családtól. Elete tudományos kutatótézeteknek adott helyet, majd a második világháború után az Országos Széchényi Könyvtár egyes osztályai és raktárai költöztek ide, végül pedig felsőoktatási célokat is szolgált és szolgál a mai napig: 2002 óta az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem működik itt.
A Nemzeti Múzeum környéke egyébként is bővelkedik az új funkciót kapott épületekben: a másik Károlyi-palotát – melyet Károlyi Alajos építtetett az 1860-as évek közepén Ybl Miklós tervei szert – 1920-tól az Olasz Nagykövetség bérelte egyes osztályai számára. A második világháborúban súlyosan megsérült, utána viszont gyönyörű neoreneszánsz homlokzatához méltatlanul használták: a Bizományi Áruház Vállalat raktára volt benne, majd pedig a szomszédos Magyar Rádió vette igénybe különböző tárolási feladatokra.
Ybl Miklós egy másik közeli műve, az 1865-ben mdössze három hónap alatt felépült egykori Képviselőház (a parlament alsóházának épülete) is csupán pár évtizedig látta el rendeltetését. Miután a honatyák 1902-ben átköltöztek a mai Országházba, a Bródy Sándor utcai épület főleg kiállítások helyszínévé vált, 1920-ban pedig filmvetítéseket tartottak az emeletén. A két világháború között elmélyülő olasz-magyar politikai és gazdasági kapcsolatok a kultúra területére is kiterjedtek, ennek egyik szimbolikus lépéseként nyitotta meg kapuit 1943. június 21-én az épületben az Olasz Kultúrtézet, mely ma is itt működik.
A ma kevésbé ismert, ám igen tehetős Wenckheim család is a VIII. kerület belső részén, a mágnásnegyedben építtette fel pesti palotáját, bár évtizedekkel a Károlyiak és a Festeticsek után. A Meig Arthur tervei szert megvalósult épületbe 1889-ben költöztek be. A megrendelő, Wenckheim Frigyes 1912-ben elhunyt és mivel az örökösei ritkán tartózkodtak Budapesten, 1927-ben végül eladták a Székesfővárosnak a gyönyörű neobarokk remekművet. Négy évig tartó átalakítás után 1931-ben Fővárosi Könyvtárként a nagyközönség használatába adták és ma is ezt a szerepet látja el.
A csupán pár méterre lévő Károlyi-Csekonics-palota is egy neobarokk gyöngyszem, Károlyi István és Csekonics Margit megbízásából a bécsi Ferd Fellner és Herman Helmer tervei szert épült föl 1885-re. A második világháborús károk helyreállítása után 1955-től az Országos Műszaki Könyvtár használta, majd a 2020-ra véget ért műemléki igényű renoválás óta a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara működik falai között.
A reprezentatív Andrássy útra is számos vagyonos nemesi vagy nagypolgári család építette fel bérpalotáját. Saxlehner András nagykereskedő 3. szám alatti bérháza például Czigler Győző terve szert valósult meg 1884-1886 között neoreneszánsz stílusban. Alsó sztjeire 1972-ben a Postamúzeum költözött be és negyven évig itt is fogadta a látogatókat.
Az Andrássy utat nagyvállalatok is kedvelték, a Magyar Államvasutak a székházán kívül a Nyugdíjtézeti bérházát is ide, a 25. szám alatti telekre építtette fel Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szert 1883-1886 között. A földsztjén üzemelő kávéház után hosszú ideig az egész épületet is Drechsler-palotának nevezték. Első emeletén 1936-ban magán tánciskola nyílt, melyet 1949-ben az Állami Baletttézet vett át és fokozatosan a többi sztet is elfoglalta. Az ezredforduló után, 2002-ben hagyta el a francia reneszánsz stílusú gyöngyszemet, melyet húsz évvel később szállodává alakítottak.
Válogatásunkba beemeltünk néhány, a XX. század első évtizedeiben készült épületet is. A Szabadság téri Tőzsdepalotát Alpár Ignác tervei szert emelték 1902-1907 között a későhistorizmusra jellemző teátrális homlokzattal: nagyon hangsúlyosak rajta a kiszögellések és hátra ugratások. Díszekkel is gazdagon ellátták, így fejezve ki a kereskedelemben rejlő hatalmas vagyonokat. A tőzsdét azonban 1948-ban bezárták, ezt követően a Len Intézet, majd a Magyar Technika Háza használta, legismertebb ’lakója’ viszont a Magyar Televízió volt, mely 1955 és 2009 között sugározta nen adásait. Az elmúlt másfél évtizedben sajnos üresen állt.
A szomszédos Kossuth téren a Hauszmann Alajos tervezte Kúria épülete adott helyet a legváltozatosabb tézményeknek. Eredeti funkcióját az 1896-os átadásától 1949-ig látta el, 1957-ben a Szépművészeti Múzeumból leválasztott Magyar Nemzeti Galériát helyezték ide, mely 1975-ös Várba költözéséig maradt itt. Ezt követően a Néprajzi Múzeum vette használatba, mely a 2020-as évek elején hagyta el végleg. A tervek szert az ikonikus épület visszakapja eredeti rendeltetését.
A későhistorimus idején már a szecesszió is virágzott, ami a Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte Liget Szanatóriumon pazarul mutatkozott meg. A Jakab László (az építész testvére) által alapított gyógytézet 1909-re épült föl a Nagy János (ma Benczúr) utca 47. szám alatt, belső tereiben pávákkal és egyéb fantasztikus Zsolnay-kerámiadíszekkel. A vállalkozás azonban 1931-ben becsődölt, az épületben ezután panzió működött, majd a második világháború után hosszú ideig üresen állt. Felújítása végül az ezredfordulón történt meg, de már irodaház céljára.
Sztén a magyaros szecessziót csodálhatjuk meg a Kőrössy Albert Kálmán tervezte Tündérpalotán, mely eredetileg tisztviselőtelepi főgimnáziumnak épült 1909-1911 között. A Magyar Nemzeti Múzeum zsúfoltságán enyhítendő annak néprajzi anyagát 1924-ben az iskolába helyezték és egészen 1975-ig itt is maradt. Annak kiköltözése után is muzeális célokat szolgált, volt benne például a Természettudományi Múzeum Növénytára, jelenleg pedig az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum használja.
A Trianon után emelt első jelentős középület, a Sándy Gyula tervei alapján 1926-ra elkészült a Budai Postapalota több, mt nyolcvan évig működött az erős várra emlékeztető székházában. Nem csoda, hiszen az építész rendkívül nagy hangsúlyt helyezett a jó használhatóságra, ha homlokzata alapján nem is – azon a neogótika domál – szerkezetileg és belső kiképzésében modernnek nevezhetjük. Ennek ellenére a Magyar Posta 2008-ban kább egy bérelt irodaházba költözött, a Széll Kálmán téri palota pedig közel tíz évig üresen állt. A Magyar Nemzeti Bank 2018-ban vette meg és újította fel, melynek eredményeként 2022-ben az MNB Felügyeleti Központja vette birtokba, illetve egy része a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontként a nagyközönség számára is látogathatóvá vált.
A nyitóképen: Az egykori Tőzsdepalota (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
